Közlemény
Szeretettel értesítjük kedves érdeklődőinket, hogy kiállításunk a mai napon (a Múzeumok Éjszakája rendezvény miatt) 18 órakor zár (utolsó belépés 17 órakor).
Holnaptól rendes nyitva tartással várunk mindenkit július 8-ig.

A maják bukását a csokoládé okozta?


Természetes, hogy a csokoládé jut eszünkbe, amikor egy maja terményt kell mondanunk. De vajon annyira fontos, hogy a hiánya egy egész civilizáció bukását okozhatja?

Időszámításunk után 200-tól kezdve 700 éven keresztül a maja társadalom és befolyás uralta Közép-Amerika területét.

A kakaót (melyet a maják ’kakaw’-nak neveztek) nem csak ették és vízzel elegyítve itták, hanem a különböző települések közötti csereeszközként is használták. Hatalmas kiterjedésű földeken termesztették háziasítva ezt a növényt. Egyes kutatók szerint a maják által uralt földterület az akkori technikával nem tudta eltartani a tízmilliós népességet. Legfeljebb nem esznek csokoládét – gondolhatjuk magunkban. De hát finom!

Bár a maja konyha jogosan sokszínűségéről híres, mindenképpen azért érdemelnek főhajtást, mert ők voltak az elsők, akik megajándékoztak minket az igazi isteni eledellel, a csokival. A kukorica, a bab és a csilipaprika mind szép és jó. Ettek avokádót papaját és ananászt is. Minden valamit is magára adó maja háziasszony kertjében biztosan ott volt egy-egy ananász fa. De a csoki? Hát az kérem más. A kakaóbab a gazdagok és celebek eledele volt. Paprikával, mézzel vagy kukoricaliszttel keverve már akár az Istenekhez is méltó volt, áldozati ételnek kiváló. Persze eszünkben sincs elégetni egy tábla csokit, de azért egy-két receptötletre mi is vevők vagyunk. 

Csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak, hogy csilivel és mézzel kevert csokoládét (vagy ahogy ők nevezték: ’xocolatl’-t) igyanak. Emberi fogyasztáson kívül az isteneiknek is felajánlották az italt. El is hisszük!

Ma már egyre több kutató gondolja azt, hogy a maja társadalom a túlnépesedés miatt kezdett el hanyatlani. Szent István még meg sem alapította a magyar államot, a maják által kifejlesztett civilizáció már hanyatlásnak indult.

A Yucatán-félszigeten a maja klasszikus korban (isz. 200-900) több mint 15.000.000 ember élt. Mindenkinek meg volt a helye a társadalomban, de ahogy az lenni szokott, az előkelők elnyomták a jóval nagyobb számú kézműveseket, kereskedőket, iparosokat stb.

Egy Dunántúl-méretű területet kell elképzelnünk. Fénykorukban többszáz falu és város helyszíne volt, aztán hanyatlani kezdett az egész civilizáció. Mikor a városok nem tudták eltartani a népességet, a legtöbben visszahúzódtak a dzsungelekbe: ez az első alkalom az emberiség történelmében, hogy egy de-civilizációs folyamat indult meg.

(a kép forrása: www.finomkoktelok.hu)